HomeIco

Home

 InternIco

Intern

 InternationalIco

International

 KapcsolatIco

Kapcsolat
de|en|hu

A weboldal személyre szabása és a legnagyobb többletérték biztosítása érdekében sütiket használunk. A sütik többek között a felhasználók viselkedésének elemzésére szolgálnak, hogy kideríthessük, miként javíthatnánk a weboldalunkon. A weboldal használatával Ön beleegyezését adja a fentiekhez. A további információkat megtalálja az adatvédelmi nyilatkozatunkban.
Publikációk Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége, belső visszaélés-bejelentési rendszer

Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége, belső visszaélés-bejelentési rendszer

PrintMailRate-it

​Megjelenés: 2023.10.31. / Olvasási idő: kb. 4 perc


Az alábbiakban tájékoztatni szeretnénk Önöket a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének változásáról a Munka Törvénykönyvének idei évi módosítása kapcsán, valamint a belső visszaélés-bejelentési rendszerről szóló törvény fontosabb pontjairól, amely témák alapvetően befolyásolhatják a cégek működését


A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 2023. január 1-jén hatályba lépő módosításai között szerepel a munkáltatók tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések módosítása, illetve kiegészítése. Az új szabályok szerint a munkáltatók munkaviszonnyal kapcsolatos kötelezettsége jelentősen kibővült és a munkaviszony minden eleme tekintetében sokkal részletesebb tájékoztatási kötelezettséget ír elő. A jogszabálymódosítás idén januárban lépett hatályba, így az új szabályokat már az év közben létesített munkaviszonyra alkalmazni kell, valamint érintheti a módosítás 2023. január 1-je előtt kiadott munkáltatói tájékoztatókat is abban az esetben, ha a már kiadott tájékoztatóban szereplő munkafeltételek 2023. január 1-je után módosulnak. 

Ezzel kapcsolatban ajánlatos a már meglévő munkaszerződés-mintákat és tájékoztatókat felülvizsgálni.
 

A tájékoztatás határideje


A munkaviszony kezdetén a munkáltató köteles a Munka Törvénykönyvében meghatározottakról tájékoztatni a munkavállalót. Az új belépők esetében a munkáltatói tájékoztatást az eddigi 15 nap helyett legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül kell megadni. Fontos megjegyezni, hogy a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége nem csak a munkaviszony kezdetéhez kapcsolódik, hanem a munkaviszony fennállása alatt folyamatos kötelezettséget jelent számára, ugyanis a tájékoztatóban közölt adatok változásáról is értesítenie kell a munkavállalót. Jelentősen megkönnyíti a munkáltató helyzetét, ha tájékoztatási kötelezettségének a Munka Törvénykönyvének mindenkor hatályos rendelkezéseire, vagy más munkaviszonyra vonatkozó szabályra hivatkozással tesz eleget, ilyenkor ugyanis a hivatkozott rendelkezésben foglaltak változása esetén a munkavállalókat nem kell a változásról tájékoztatni.

A tájékoztatás tartalmi elemei


A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége az alábbi tárgykörökkel bővülve az új szabályok szerint jelenleg az alább:
  1. a munkáltatói jogkör gyakorlója;
  2. a munkaviszony kezdete, tartama;
  3. a munkahely;
  4. a munkakörbe tartozó feladatok;
  5. a hétnek azon napjai, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontja, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartama és a munkáltató esetleges sajátos jellegű tevékenysége (azaz, ha megszakítás nélküli, több műszakos vagy idényjellegű);
  6. a munkabérről való elszámolás módja, a munkabérfizetés gyakorisága, kifizetés napja;
  7. alapbéren túli munkabér és egyéb juttatás;
  8. a szabadságnapok száma, számítási módja és kiadásának szabályai;
  9. a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályok (ideértve a felmondási idő számításának szabályait, a megszüntetésre vonatkozó tartalmi és formai követelményeket stb.;) 
  10. a munkáltató képzési politikája (ha van ilyen) és a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamára;
  11. az a hatóság, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti (jelenleg a NAV);
  12. a tény, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.

Tájékoztatási kötelezettség külföldi munkavégzés esetén


A 15 napot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a munkáltató a korábban ismertetett körülményeken felül köteles tájékoztatni a munkavállalót többek között a munkavégzés helyén irányadó díjazásról, valamint az utazási, étkezési és lakhatási költségek megtérítésének szabályairól, továbbá, a határon átnyúló szolgáltatást végző munkáltató és az általa kiküldött munkavállaló jogaival és kötelezettségeivel összefüggő, lényeges információt tartalmazó egységes nemzeti honlap elérhetőségéről. Ezen információkat tartalmazó tájékoztatást a kiutazást megelőzően 7 nappal kell megadni.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer

A gazdasági élet szereplőinél előforduló visszaélések, jogellenes cselekmények és mulasztások hatékony felderítése és kivizsgálása érdekében született meg a 2023. évi XXV. törvény a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról. Az alábbiakban azt tekintjük át, milyen kötelezettségeket ró az új törvény a cégekre.

A kötelezettek köre


Az új törvény értelmében a cégek kötelesek egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység  útján belső visszaélés-bejelentési rendszert létrehozni és működtetni, amennyiben a munkavállalóik száma eléri az 50 főt, illetve létszámtól függetlenül a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozó szervezetek, így pl. a hitelintézetek, pénzügyi szolgáltatók, ügyvédi irodák, és mindazon kereskedelmi vállalkozások, amelyek 3 millió forintot elérő, vagy annál nagyobb összegű készpénzt is elfogadnak. A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható.

Az 50 és 249 fő közötti munkavállalói létszámmal rendelkező cégeknek 2023. december 17-ig kell teljesíteniük ezen kötelezettségüket, míg a 249-nél több személyt foglalkoztató cégeknek már 2023. július 24-ig létre kellett hozniuk a panaszok befogadására és kivizsgálására alkalmas rendszert. Az 50 és 249 közötti létszámú foglalkoztatott esetén a cégek közösen is üzemeltethetnek belső visszaélésbejelentő rendszert.

A munkáltató kötelezettsége bejelentés esetén


A foglalkoztató elsődleges kötelezettsége a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséért felelős személy vagy szervezet kijelölése, amely megvalósulhat egyrészt a korábban említett bejelentővédelmi ügyvéd, valamint más külső szervezet, illetve egy cégen belül elkülönült szervezet vagy személy útján. A pártatlanságra, függetlenségre, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó kritériumoknak minden esetben teljesülniük kell.

Az eljárásra jogosult szervhez beérkezett panaszt a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elintézni, valamint a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a panasz beérkezésétől számított hét napon belül visszaigazolást küld a bejelentőnek, amely visszaigazolásnak tartalmaznia kell egy tájékoztatót a vonatkozó eljárási és adatkezelési szabályokról. Amennyiben a panasz kivizsgálása előreláthatólag harminc napnál több időt vesz igénybe, erről a bejelentőt tájékoztatni kell, valamint a határidő meghosszabbításának indokait meg kell nevezni. A panasz elintézési ideje ez utóbbi esetben sem haladhatja meg a három hónapot. Az eljárásra jogosult szerv az ügyintézés időtartama alatt kapcsolatot tart a bejelentővel, e körben további nyilatkozattételre hívhatja fel, valamint az eljárás menetéről és személyes adatai védelméről tájékoztatja.
A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell az abban foglalt körülmények helytállóságát, valamint alkalmasak a feltárt visszaélések orvoslására. Amennyiben a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, intézkedni kell a feljelentés megtételéről. A bejelentőt tájékoztatni kell a vizsgálat eredményéről, vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokairól.

Amennyiben a bejelentés egy konkrét személyre vonatkozóan tartalmaz adatot, ezen személyt részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, személyes adatai védelméről, valamint az eljárás menetéről. Ezen tájékoztatás csak akkor mellőzhető, amennyiben az meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását. A bejelentő személyét a bejelentésben érintett személy nem ismerheti meg. A bejelentésben érintett személy számára továbbá biztosítani kell, hogy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejthesse.

A bejelentők köre


A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet szóban vagy írásban: 
  1. a foglalkoztató jelenlegi és a volt munkavállalója;
  2. a foglalkoztató leendő munkavállalója, akivel a munkaviszony jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött;
  3. a foglalkoztató szerződéses partnerei (egyéni vállalkozó, egyéni cég);
  4. a foglalkoztató tagja, ügyvezetője, felügyelőbizottsági tagja;
  5. a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy;
  6. a foglalkoztatónál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes.

A bejelentő védelme


A bejelentés vizsgálata mellőzhető, ha azt anonim módon tették, viszont a bejelentő személyi adatait az eljárás teljes időtartama alatt bizalmasan kell kezelni, azt csak a bejelentési eljárással összefüggésben lehet kezelni, valamint azokat nem ismerheti meg az a személy, aki a panasszal érintett.

A legjobb, ha a visszaélés-bejelentési rendszert online módon – megjelölve a cég honlapján – működtetik, így biztosított, hogy valamennyi munkavállaló, korábbi munkavállaló, illetve a beszállítók, alvállalkozók is hozzáférhetnek.

A bejelentők védelme a törvény egy kiemelten fontos eleme. A szigorú rendelkezés értelmében jogellenes minden olyan hátrányos intézkedés a bejelentővel szemben, amelyre a bejelentés megtétele miatt kerül sor, valamint minden hátrányos intézkedés jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

Ide tartozik minden, a munkaviszonyt a munkavállaló hátrányára módosító egyoldalú munkáltatói intézkedés, mint pl. lefokozás, a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása, végső soron pedig a felmondás.

A visszaélések bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság, az adatvédelmi szabályok betartását pedig a NAIH fogja ellenőrizni.

Hírevél
​​« Vissza a hírlevelekhez

Kapcsolat

Contact Person Picture

Dr. Roland Felkai

Diplom-Volkswirt, M.A. (London), Adószakértő

Ügyvezető és Partner

+36 1 8149 800

Üzenet küldése
Skip Ribbon Commands
Skip to main content
Deutschland Weltweit Search Menu