Az új transzferár-nyilvántartási rendelet

Fődokumentum: Megléte csak akkor lesz kötelező, ha a kapcsolt ügyletek összértéke meghaladja az 500 millió Ft-ot (4. § (3) NGM rendelet).

Helyi dokumentum: A mentesítési értékhatár 100 millió Ft-ról 150 millió Ft-ra emelkedik, a hasonló tranzakciók összevonása továbbra is kötelező (4. § (4) bekezdés a) pontja NGM rendelet). Amennyiben a harmadik felektől származó eszköz, szolgáltatás ellenértéke változatlan összegben kerül több kapcsolt vállalkozás részére elszámolásra és a költségátterhelés az adóévben nem haladja meg az 500 millió Ft-ot (4. § (4) bekezdés c) pontja NGM rendelet) mentesül az adózó a helyi dokumentum elkészítésének kötelezettsége alól, amennyiben alátámasztja, hogy az alkalmazott megosztási módszer a szokásos piaci ár elvének megfelel (4. § (6) NGM rendelet).

Az új rendelet az eddiginél részleteseben ismerteti azokat a funkciókat és kockázatokat, amelyeket többek között a transzferár-nyilvántartásokban minimum elemezni szükséges (6. § (3) bekezdés f) pontja NGM rendelet). A felsorolás kiterjed például az immateriális javakhoz köthető funkciókra és a kapcsolódó kockázatokra.

Az új rendelet részletesebben kitér az eredménykimutatás tevékenységekre bontásának szükségességére (6. § (4) bekezdés NGM rendelet). A kapcsolt ügylettel érintett tevékenységre (üzleti szegmens) vonatkozó jövedelmezőségi mutató számítása során az eredménykimutatás azon bevételeit, költségeit és ráfordításait fel kell osztani a kapcsolt ügylettel érintett részre és az azzal nem érintett részre. Ha valamely összeg más tevékenységhez is kapcsolódik, akkor azt ésszerű módon meg kell osztani az érintett tevékenységek között. A felosztás után (kapcsolt, nem kapcsolt ügyletekre) nem maradhat tevékenységekre fel nem osztott tétel.

Egyszerűsített helyi dokumentum készíthető (7. § (1) bekezdés NGM rendelet): 

Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásnak minősülhet többek között az ingatlan vagy más eszköz bérlete, kölcsönzése, valamint a független féltől beszerzett eszköz vagy szolgáltatás kapcsolt vállalkozásnak változatlan formában való továbbértékesítése (7. § (3) bekezdés NGM rendelet).

Egyszerűsített dokumentum esetén többek között nem szükséges az üzleti stratégia bemutatása, a belső vagy külső összehasonlító ügyletek kiértékelése „benchmark tanulmány” (7. § (2) bekezdés NGM rendelet). A helyi dokumentumnak továbbá ebben az esetben nem kell tartalmaznia az érintett piac bemutatását, ha a kapcsolt ügylet ellenértéke az adóévben az egymilliárd forintot nem haladja meg (6. § (5) bekezdés NGM rendelet).

Egy adatbázis-kutatásnak legalább a következőknek kell megfelelnie (11. § (1) – (8) bekezdések NGM rendelet): 

Ha a tesztelt fél belföldön végzi a tevékenységét, akkor az összehasonlítható földrajzi terület Magyarország. Ha Magyarországra történő szűrés elégtelen elemszámú mintát eredményez, akkor Magyarország mellett figyelembe vehető Csehország, Lengyelország és Szlovákia, ha ez is elégtelen elemszámú mintát eredményez, akkor az előzőek mellett Bulgária, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovénia, ha ez is elégtelen elemszámú mintát eredményez, akkor az Európai Unió tagállamai, ha ez is elégtelen elemszámú mintát eredményez, akkor más, az adott kapcsolt ügylet szempontjából legmegfelelőbb terület az összehasonlítható földrajzi terület.

Pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatás igénybevétele esetén szükséges annak bemutatása, hogy a szolgáltatás az üzleti tevékenységhez teljes egészében szükséges, és az igénybe vevő ugyanilyen feltételű szolgáltatásokért független félnek is hajlandó lenne hasonló feltételekkel fizetni. Ezzel összefüggésben az OECD szerint egy ún. hasznossági tesztet (benefit test) szükséges elvégezni (6. § (3) bekezdés i) pontja NGM rendelet).

A fődokumentumban szükséges bemutatni a csoport immateriális fejlesztéseit, tulajdonlási és hasznosítási stratégiáját, a jogi tulajdonosok listáját, a kapcsolt ügyleti megállapodásokat. A helyi dokumentumban az ügylet szintű részben részletes funkcionális elemzést és az ügylettel kapcsolatos tényeket kell bemutatni (pl. az immateriális átadások, fejlesztések hatása), továbbá az alkalmazott megosztási módszereket. Szükséges ügyleti/szereplői szinten bemutatni, hogy ki végzi az úgynevezett „D-E-M-P-E elemeket” (Development „Fejlesztés”, Enhancement „Továbbfejlesztés”, Maintenance „Fenntartás”, Protection „Védelem”, Exploitation „Hasznosítás”), ki birtokolja a szükséges eszközöket és ki viseli a kapcsolódó kockázatokat (5. § (1) bekezdés c) pontja NGM rendelet).

A dokumentációt magyar, angol, német és francia nyelven lehetett eddig elkészíteni, a jövőben magyar, angol vagy német nyelven kell a dokumentációt elkészíteni (4. § (9) NGM rendelet).

Az adózó a helyi dokumentumot és mellékleteit olvasható formában legalább nyolc évig köteles megőrizni. Ha az ügylet pl. befektetett eszközt érint, akkor az eszköz könyvekből való végleges kivezetést követő legalább nyolc évig szükséges megőrizni (4. § (10) NGM rendelet).