A GloBE-kötelezettségek és a kiegészítő adó számítás kihívásai

A mentességi szabályoknak megfelelő és a mentességet ennek tükrében alkalmazni kívánó vállalkozások mentesülnek a kiegészítő adó kalkulációja és megfizetése alól. A CbCR átmeneti “safe harbour” mentességnek az első évben meg nem felelő vagy a szabályoknak megfelelő, de mentességet nem választó vállalkozások elveszítik ezen jogcím alapján a további évekre az átmenti mentesség alkalmazásának lehetőségét. Emiatt nagyon fontos kérdés a mentességi jogcímek helyes értelmezése, megfelelő kalkulációja és az átmeneti, valamint állandó jellegű mentességek közötti helyes választási sorrend felállítása.

A CbCR safe harbour három lehetséges határértékből kiindulva állapítja meg, hogy egy vállalat mentesülhet-e a részletes GloBE számítás alól. Ezek a CbCR alapú egyszerűsített effektív adókulcs teszt (ETR), de minimis vizsgálat, valamint a rutin profit teszt. A Globális minimumadó törvény (2023. évi LXXXLV. tv.) utal arra, hogy a mentességi szabályok részletszabályait kormányrendelet szabályozza majd, azonban a kormányrendelet az első előleg bevallás benyújtási határidőig nem jelent meg. Az Adóhatóság ígérete alapján 2026. januárra várható a kormányrendelet. Addig is, az előleg bevallások során az OECD által közzétett Globe kommentár nyújt segítséget a szabályok alkalmazása során, amelynek értelmezése azonban szakemberek számára is komoly kihívást jelent. Az Adóhatóság a honlapján időközben megjelentetett egy gyakran ismételt kérdéssort is, amely hasznos segítséget nyújthat az előleg bevallás kitöltése során.

 

A mentességek vizsgálata során első lépés a helyes átváltási árfolyam kiválasztása, hiszen a CbCR jelentés adatait, amely többnyire EUR-ban tartalmaz adatokat, sok esetben a magyar, jellemzően forintban elkészített beszámoló adataival kell összevetni. A határértékeket a törvény szintén EUR-ban tartalmazza. A “rutin profit teszt” alkalmazása esetén az átlagos tárgyi eszköz állományt és a személyi jellegű ráfordításokat az úgynevezett a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel összegében meghatározva kell a CbCR jelentés adózás előtti nyereségéhez hasonlítani. A levonás meghatározása azonban adminisztratív kihívást jelenthet, mivel pontos nyilvántartás szükséges a magyarországi eszközök nettó könyv szerinti értékéről, valamint a bérköltségek allokációjáról. Kérdésként merülhet fel továbbá, hogy az ETR meghatározása során csupán a társasági adó vehető figyelembe, mint jövedelemadó vagy a jelenleg lefedett adónak minősülő iparűzési adó és innovációs járulék is.

Amennyiben nem áll fenn a CbCR Safe harbour mentesség, akkor sem zárható ki, hogy egyéb mentességi jogcím alkalmazható. Az állandó mentességként megjelenő, évente választható, de minimis szabály határértékeit is szükséges vizsgálni, hiszen ezek 3 évre vonatkozó átlagadatok, így elképzelhető, hogy az állandó mentesség akkor is igazolható, ha az átmeneti safe harbour mentesség nem jár. Az állandó mentesség számítása azonban bonyolultabb, hiszen ehhez visszamenőleg 2 évre vonatkozóan meg kell határozni az elismert nyereség/veszteség összegét is.

Az elismert nyereség/veszteség levezetése eltér a társasági adó alapjának meghatározásakor megszokott levezetéstől: az adózott eredményből indul ki, amelyhez az elismert adókat hozzá kell adni, így jutunk el az adózás előtti eredményhez. Már az elismert adók meghatározása is külön feladat, hiszen itt is léteznek módosító tételek, amelyekre gondolni kell a kalkuláció során. Az adózás előtti eredmény módosító tételeit a törvény lényegi magyarázat nélkül felsorolja, amely önmagában nem elegendő az értelmezéshez. Mögöttes szabályként az OECD Globe kommentárja alkalmazandó, ebből lehet megérteni az adóalap módosító tételek miértjét és logikáját.

Adótanácsadó csapatunk készséggel támogatja a vállalatokat abban, hogy helyesen készítsék el a jelentéseket ill. állapítsák meg a minimumadó szempontjából releváns adatokat.​