A weboldal személyre szabása és a legnagyobb többletérték biztosítása érdekében sütiket használunk. A sütik többek között a felhasználók viselkedésének elemzésére szolgálnak, hogy kideríthessük, miként javíthatnánk a weboldalunkon. A weboldal használatával Ön beleegyezését adja a fentiekhez. A további információkat megtalálja az adatvédelmi nyilatkozatunkban.



2024. évi adóváltozások

PrintMailRate-it

Megjelenés: 2023.12.22. / Olvasási idő: kb. 5 perc


A Parlament 2023. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló T/5893. számú törvényjavaslatot. Az adózókat érintő legfontosabb módosításokat az alábbiakban foglaljuk össze



Társasági adó


Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye


Egy új kutatás-fejlesztésre vonatkozó adókedvezmény kerül bevezetésre. Az új adókedvezmény - az adózó erre irányuló választása szerint - a társasági és helyi iparűzési adóban jelenleg is hatályos K+F adóalap-kedvezmény helyett érhető el. Az adókedvezmény mértéke alapszabályként az elszámolható költségek 10%-a, de legfeljebb
  • 55 millió eurónak megfelelő forintösszeg alapkutatás,
  • 35 millió eurónak megfelelő forintösszeg alkalmazott kutatás, és
  • 25 millió eurónak megfelelő forintösszeg kísérleti fejlesztés esetében. 
Bizonyos intézményekkel, intézetekkel és állami tulajdonban lévő cégekkel - írásban kötött szerződés alapján - közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az adókedvezmény mértéke 500 millió forint.

Az elszámolható költségek típusait a törvény részletezi, és az adókedvezményt minden évben maximális összegben kell érvényesíteni. Amennyiben az adózó nem tudja felhasználni vagyis igénybe venni a költségfelmerülés adóévében, vagy az azt követő 3 adóévben az adókedvezményt, akkor kérheti annak megtérítését, kifizetését.


Engedélyköteles fejlesztési adókedvezmény


A törvénymódosítás megnevezi azokat az eseteket, amelyeknél az Európai Bizottság engedélyén alapuló határozathoz köti az adókedvezmény igénybevételét. Az engedélyt korábban 100 millió eurónak megfelelő állami támogatás felett kellett kérni, míg a jogszabálymódosítás ezt a határt 110 millió euróra emeli, ami megemeli az engedély nélkül igénybe vehető maximális fejlesztési kedvezmény összegét vármegyétől függően a 24,75 millió euróra, 41,25 millió euróra, vagy 49,5 millió euróra.

Energiahatékonysági célokat szolgáló adókedvezmény


Az adókedvezmény maximális mértéke az eddigi 15 millió eurónak megfelelő forintösszegről 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre emelkedik (az elszámolható költségek intenzitása 15% marad), viszont a beruházás során elszámolható költségek köre és mértéke csökken. Így például a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem minősülnek elszámolható költségnek és energetikai tanúsítvánnyal szükséges igazolni a becsült energia megtakarítást, mely mértékének el kell érnie meglévő épületeknél minimum 20%-ot, épületgépészeti rendszerek esetén pedig a 10%-ot.

Nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek


Nem minősülnek a vállalkozások érdekében felmerülő költségeknek, ráfordításoknak olyan jogdíjak és kamatok, amelyet olyan államokban lévő adóalanyoknak fizetnek, amelyek illetékessége „adózási szempontból nem együttműködő államban” található, vagy olyan államban van az illetőségük, amelyben a társasági adó mértéke nem éri el a magyarországi mértéket. Az adózási szempontból nem együttműködő államok körét miniszteri rendelet fogja meghatározni.


Globális minimumadó

Az OECD által kidolgozott Global Anti-Base Erosion Rules („GloBE”) modellszabályok egy olyan a tagállamok által összehangolt adózási rendszer kialakításának kereteit adták meg, amely a vállalatok által elért nyereségre kiegészítő adót vet ki, amennyiben az eredményre vetített tényleges adókulcs csoportszinten az OECD által meghatározott minimális szint alatt helyezkedik el, amely mértéke 15%.

Az EU multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimumadó szintről szóló 2022/2523 irányelve kerül átültetésre a magyar adórendszerbe.

A globális minimumadó lényege, hogy a vállalatcsoport adómértékét felemeli legalább 15%-os szintre azáltal, hogy egy alacsonyabb tényleges adóteher esetén a vállalatcsoportra kiegészítő adót vet ki. Magyarország élt a belföldi kiegészítő adó bevezetésével, ezért a kiegészítő adó alanya a Magyarország területén működő csoportcégek lesznek. 

A globális minimumadó alanyai azok a Magyarországon jelen lévő multinacionális cégek magyar csoporttagjai, amelyek olyan multinacionális vállalatcsoport tagjai, ahol a végső anyavállalat konszolidált beszámolója szerinti éves bevétel a beszámolót megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri a 750 millió eurót. 

A 9%-os társasági adókulcs mellett sem kell feltétlenül kiegészítő adót fizetni az érintett magyar cégeknek, mivel az effektív adókulcs számítása során figyelembe lehet venni meghatározott egyéb adókat és járulékokat. Magyarország tekintetében covered tax” azaz „lefedett adó” kategóriájába kell különösen sorolni: a társasági adót, a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját és az innovációs járulékot.

A magyarországi kiegészítő adó akkor elismert, és csökkenthető vele a vállalatcsoportra háruló kiegészítő adó összege, ha a meghatározása a globális minimumadó szabályainak megfelel és az állam nem nyújt bizonyos vagy egyéni kedvezményeket, mellyel csökkentené a kiegészítő adó mértékét.


Általános forgalmi adó

E-Áfa bevallás


2024. január 1-jétől a hagyományos nyomtatványalapú bevallás mellett új bevallási lehetőségek lesznek elérhetőek.

Az adózó jövőben a következő 3 mód közül bármelyik alkalmazásával teljesítheti az Áfa bevallási kötelezettséget:
  • hagyományos módon (NAV-nyomtatvány);
  • az adóhatóság rendelkezésére álló adatokból összeállított, elektronikus felületen kiajánlott bevallástervezet elfogadásával. A bevallástervezet elfogadása előtt lehetőség van az adatokat kiegészíteni, módosítani és az adólevonási jog gyakorlásáról nyilatkozni;
  • az állami adó- és vámhatóság által közzétett módon és adatszerkezetben, gépi interfész útján továbbított bizonylat szintű adataiból összeállított és rendelkezésre bocsájtott bevallástervezet gépi úton történő jóváhagyásával.

Elektronikus nyugta


A kibocsátott e-nyugtát a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő részére egy vevői alkalmazás segítségével szükséges elérhetővé tenni. A kiállított e-nyugtáról a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő kérésére vagy jogszabályban meghatározott esetekben a papíralapú másolatot kell rendelkezésre bocsátani.

Online rendezvények teljesítési helye


Kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatási rendezvények esetében – melyekhez pl. személyes belépést biztosítanak a szervezők – de a részvétel nem fizikai jelenléttel történik, változik a teljesítési hely meghatározása. A rendezvények teljesítési helye az eddigi eljárás szerint minden esetben az a hely, ahol az eseményt ténylegesen megrendezik. 2025. január 1-től amennyiben az eseményen, rendezvényen történő részvétel távolról/online hozzáféréssel valósul meg, teljesítési helyként az igénybe vevő letelepedettsége, lakóhelye, illetve tartózkodási helye lesz az irányadó.

Fordított Áfa: nyilatkozattétel építési-szerelési munkák esetén


Szolgáltatás nyújtásának minősülő, ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési és egyéb szerelés tevékenységek esetén az adót a szolgáltatás igénybe vevője fizeti meg, amennyiben az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósági bejelentéshez kötött. Ezekben az esetekben korábban mindig a szolgáltatás igénybe vevőjének kellett előzetesen és írásban nyilatkoznia a szolgáltatás nyújtójának. A jogszabálymódosítást követően amennyiben a hatósági engedély vagy hatósághoz történő bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, akkor a nyilatkozattétel 2024. január 1-jétől a szolgáltatásnyújtót terheli a szolgáltatás igénybe vevője felé.

Áfa kulcs módosítás


Bizonyos desszert jellegű sajtkészítmények esetében az adókulcs 18%-ra mérséklődik, néhány speciális tápszer pedig az 5%-os adókulcs alá fog tartozni.


Személyi jövedelemadó

Csekély értékű ajándékok és juttatások


A jelenlegi szabályozás szerint csekély értékű ajándékokat évente egy alkalommal lehet adni egyes meghatározott juttatásként a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó összegben. A törvénymódosítás az ilyen fajta juttatás gyakoriságát évi három alkalomra növeli.

Ezen felül a béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokról nem havonta, hanem negyedévente kell adóbevallást benyújtani, ezzel csökkentve a vállalatok adminisztrációs és önrevíziós terhét.

Adókötelezettség keletkezésének időpontja szolgáltatás juttatása esetén


2024 január 1-től igénybe vett szolgáltatás esetén nem a szolgáltatás teljesítési időpontja, hanem általában a szolgáltatásról szóló számla rendelkezésre állásának dátuma határozza meg az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját amennyiben a szolgáltatás juttatója azonos a szolgáltatás nyújtójával, csökkentve ezáltal az önrevízió szükséglet gyakoriságát. 

Jövedelemszerzés helye


Előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatóra (kiállításra) tekintettel megszerzett jövedelem esetében a tevékenység végzésének helye szerinti állam, ideértve azt is, ha az e tevékenységből származó jövedelem nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél keletkezik.


Reklámadó

2023. november 16-ától adómentesen lehet ajándékozni és reprezentációs célból felszolgálni palackokban árusított borászati termékeket. 

Közműadó

Két lépésben kivezetik a közművezetékek adóját. 2024 januárjától megszűnik a hírközlő szolgáltatókat terhelő közműadó fizetési kötelezettség, 2025. január 1-jétől teljesen meg is szűnik ez az adónem. 

Kiskereskedelmi adó

A kiskereskedelmi adó mértéke a következő mértékben változik:

Ha az adóév 365 napnál rövidebb, a fizetendő adó összegét arányosítani szükséges.

Számviteli törvény

Könyvvizsgáló kinevezése


Egy könyvvizsgáló cég könyvvizsgálói tevékenységre történő megválasztása során egyidejűleg a személyében felelős könyvvizsgálót is meg kell választani.

Visszaváltási díj könyvelése


A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény kiegészül a 2024. január 1-jétől bevezetendő kötelező visszaváltási rendszerrel kapcsolatos előírásokkal.

A kötelezően visszaváltási díjas újra használható termékek díját, valamint a gyártók által önkéntesen vállalt visszaváltási díjas termékek visszaváltási díját a nettó árbevételt, illetve az eladott áruk beszerzési értékét érintik. Az eladott áruk, termékek beszerzési értékét növelő tételként kell könyvelni az értékesített betétdíjas göngyölegek értékét, a visszavett betétdíjas göngyölegek értékével pedig csökkenteni kell az eladott áruk beszerzési értékét.  

A nem újra használható termékek után a koncessziós társaság (MOHU Zrt.) felé fizetendő visszaváltási díjat - mely egységesen 50 forint – a termékgyártónak egyéb ráfordításként, a csatlakozási és szolgáltatási díj pedig igénybe vett szolgáltatásként kerül elszámolásra. 

Halasztott adó


A globális minimum adórendszerrel egyidejűleg a magyar számviteli szabályokba is bekerült az IFRS beszámolási rendszerben jól ismert ún. halasztott adó, amelyet a vállalkozások választhatnak.
A halasztott adó szabályok alkalmazását a számviteli politikában szükséges rögzíteni.

Kapcsolat

Contact Person Picture

Dr. Roland Felkai

Diplom-Volkswirt, M.A. (London), Adószakértő

Ügyvezető és Partner

+36 1 8149 800

Üzenet küldése

Deutschland Weltweit Search Menu