A weboldal személyre szabása és a legnagyobb többletérték biztosítása érdekében sütiket használunk. A sütik többek között a felhasználók viselkedésének elemzésére szolgálnak, hogy kideríthessük, miként javíthatnánk a weboldalunkon. A weboldal használatával Ön beleegyezését adja a fentiekhez. A további információkat megtalálja az adatvédelmi nyilatkozatunkban.



Iparűzési adóalap megállapítása, öregségi nyugdíj, SZÉP-kártya változásai

PrintMailRate-it

Megjelenés: 2023.11.21. / Olvasási idő: kb. 5 perc


Az iparűzési adó alapjának meghatározása Magyarországon

Magyarországon a társasági adón kívül iparűzési adót kell fizetniük a cégeknek. Az adóalap megállapításánál például Németországgal ellentétben nem az adózás előtti eredmény, hanem a pénzügyi évben realizált árbevétel a kiindulópont, amelyet bizonyos ráfordításokkal – részint meghatározott összegig – lehet csökkenteni.

Az alábbi információk belföldi árbevétel esetén érvényesek, exportügyletek esetén eltérések adódhatnak.

Az iparűzési adó alapjának meghatározása:



Figyelembe kell venni, hogy a nettó árbevétellel összefüggésben felmerült eladott áruk beszerzési 
értéke és közvetített szolgáltatások csak meghatározott összegig csökkenthetik az iparűzési adóalapot.

Az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások elszámolható értéke (a továbbiakban ráfordítások):



Példa az iparűzési adó meghatározásához:
Alapadatok:



A maximálisan levonható ráfordítások (áru, szolgáltatás) meghatározása:



Iparűzési adó meghatározása:



Az iparűzésiadó alapjának meghatározása kihívást jelenthet az adózók számára, mivel az értékesített áruk és szolgáltatások – melyek közvetlenül összefüggésben állnak a nettó árbevétellel - csak bizonyos feltételek megléte mellett lehet adóalapcsökkentő tényezőként figyelembe venni. Más cégek által nyújtott és a cég által közvetített szolgáltatások csak pontosan meghatározott követelmények betartása esetén vehetőek figyelembe, mint adóalap csökkentő tételek. Mivel az iparűzési adó általában egy jelentős költségtétel a vállalatok számára, nagy hangsúlyt kell fektetni annak helyes meghatározására.

A hibás iparűzési adó számítások jelentős pótlólagos befizetéseket és büntetéseket vonhatnak maguk után, valamint jelentős adóhátrányokat eredményezhet, ha a törvényben meghatározott lehetőségek nem kerülnek felhasználásra.

Amennyiben
  • konkrét kérdései vannak a költségek/ráfordítások levonhatóságával kapcsolatban az iparűzési adóalap meghatározásakor, vagy
  • nem biztos abban, hogy mely követelményeknek kell megfelelnie az eljárásnak az áruk és szolgáltatások az adóalap csökkentés érdekében

adótanácsadóink szívesen állnak rendelkezésükre.


Minimálbér

Már 2023 decemberétől emelkedik
  • a minimálbér a jelenlegi 232 000 Ft-ról 266 800 Ft-ra, ill.
  • a szakmunkások bérminimuma 296 000 Ft-ról 326 000 Ft-ra.

A magyar öregségi nyugdíj számítása

A Kelet-Európában megvalósult rendszerváltás után sok külföldi munkavállaló kezdett társadalombiztosítási járulékköteles munkát vállalni Magyarországon, ami nyugdíjjogosultságot is eredményezhet. Az alábbiakban röviden bemutatjuk az állami öregségi nyugdíj megállapításának eljárását Magyarországon, anélkül hogy ezen a helyen egyes részletekbe  bocsátkoznánk.

A magyar nyugdíjképlet


A magyar nyugdíjjogosultság megállapításához pl. a német nyugdíjbiztosító által használt képlethez hasonló képletet lehet alkalmazni:



1) Szorzó a szolgálati évek alapján 

 
Magyarországon az úgynevezett teljes nyugdíjjogosultság akkor érhető el, ha a biztosított legalább 20 év szolgálati (illetve biztosítási) idővel rendelkezik. Ha van 20 év, akkor a nyugdíjjogosultság az átlagos „életpálya nettó havi kereset/hó” 53 %-át teszi ki. A minimális nyugdíj összege bizonyos feltételek teljesülése esetén 20 évnél kevesebb biztosítási idő esetén 28 500 forint.

Biztosítási (szolgálati) évek száma - nyugdíjszint:



2) Elérési szorzó

Az elérési szorzó általában 1,0. Eltérő, ill. magasabb mérték különösen akkor érhető el, ha az illető az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor lemond egyenlőre a nyugdíj fizetéséről, és nyugdíjbiztosítással folytatja a tevékenységét.

3) Nettó életpálya átlagkereset számítása

Magyarországon a biztosított munkaviszonyban eltöltött átlagos nettó keresetének meghatározása - a nyugdíj összegének megállapítása érdekében - átfogó számítást igényel, amelyet ezen a helyen csak egyszerűsített formában tudunk bemutatni:

1. lépés:
Első lépésben a biztosított nyugdíjbiztosítási kötelezettség alá eső bruttó kereseteket minden naptári évre meg kell határozni, 1988-tól az öregségi nyugdíjat megelőző napig, az egyes évek járulékplafonok figyelembevételével.

2. lépés:
Második lépésben az egyes évek keresetéből le kell vonni a járulékokat. 

3. lépés:
Egy további lépésben a keresetekből le kell vonni évenként a jövedelemadót. 

4. lépés:
Ezt követően a biztosítási évre jutó nettó jövedelem reálértékét kell valorizálással (értékmegőrzés érdekében) meghatározni az évente közzétett reálérték táblázat segítségével.

5. lépés:
További lépésben ügyelni kell arra, hogy a reálértéktábla alapján meghatározott, a nettó 372 000 Ft értéket meghaladó kereset nem kerül teljes egészében figyelembe vételre a nyugdíjösszeg meghatározásnál.

6. lépés:
Ezt követően az átlagos napi érték kerül megálapításra, amelyből egy éves, majd egy átlagos havi érték kerül meghatározásra.

4) Nyugdíjtípus tényező

Ez a tényező határozza meg a nyugdíj összegét a nyugdíj típusától függően. Időskori nyugdíjnál a szorzó 1, alacsonyabb tényezőt alkalmaznak többek között özvegyi vagy rokkantsági nyugdíj esetén. 


Magyarország esetében figyelembe kell venni többek között:
  • Az öregségi nyugdíj megállapításánál csak teljes biztosítási évek kerülnek figyelembe vételre,
  • nem veszik egyforma súlyozással figyelembe az összes biztosítási évet,
  • előfordulhatnak olyan konstellációk, amelyekben a nyugdíj összege biztosítási évek növekedése ellenére csökken,
  • az öregségi nyugdíj adó- és járulékmentes,
  • jelenleg 13 havi nyugdíj kerül folyósításra,
  • az 1998 előtt elvégzett felsőfokú tanulmányi időszakok figyelembe vehetők a nyugdíj összeg meghatározásánál,
  • ha a béremelések meghaladják az infláció mértékét egy évben, az új nyugdíjasok jobban járnak, mint a meglévő nyugdíjasok.

SZÉP-kártya és borászati termékek juttatásának kedvező változásai

2023. augusztus 1. és december 31. között a munkáltató egyszeri alkalommal, legfeljebb 200 ezer forint támogatást adhat béren kívüli juttatásként a munkavállalók SZÉP-kártyájára az 
évi 450 ezer forint rekreációs kereten felül. Ha a munkavállalónak több munkáltatója van, a 200 ezer forint támogatást minden munkáltatótól megkaphatja. Ha a munkavállaló munkaviszonya nem áll fenn a teljes adóévben, akkor is adható teljes összegben. Ha a munkavállaló egy új munkahelyen kezd ebben az időszakban, akkor az új munkáltató is utalhat 200 ezer forintot a munkavállaló szép-kártyájára. A munkáltató a 200 ezer forintot több részletben is utalhatja a munkavállalónak.

2023. november 16-ától adómentesen lehet ajándékozni és reprezentációs célból felszolgálni palackokban árusított borászati termékeket. 2023. november 16-ától a veszélyhelyzet végéig „mentes az adó alól a borászati palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék, reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása”. Nem adómentes azonban a juttatás, ha a kedvezményezett terméket kereskedőktől (például: borház, kis-, és nagykereskedelmi üzlet, üzletlánc, borászati termékek árusítására szakosodott üzlet) szerzik be.

Ezen időtartam alatt a borászati termékek nem minősülnek egyes meghatározott juttatásoknak. 
Az alábbi borászati termékek tartoznak ebbe a körbe:
  • bor
  • likőrbor
  • pezsgő
  • minőségi pezsgő
  • gyöngyözőbor stb.

Kapcsolat

Contact Person Picture

Dr. Roland Felkai

Diplom-Volkswirt, M.A. (London), Adószakértő

Ügyvezető és Partner

+36 1 8149 800

Üzenet küldése

Deutschland Weltweit Search Menu