HomeIco

Home

 InternIco

Intern

 InternationalIco

International

 KapcsolatIco

Kapcsolat
de|en|hu

A weboldal személyre szabása és a legnagyobb többletérték biztosítása érdekében sütiket használunk. A sütik többek között a felhasználók viselkedésének elemzésére szolgálnak, hogy kideríthessük, miként javíthatnánk a weboldalunkon. A weboldal használatával Ön beleegyezését adja a fentiekhez. A további információkat megtalálja az adatvédelmi nyilatkozatunkban.
Publikációk Magyar ESG-fenntarthatóság szabályozása

Magyar ESG-fenntarthatóság szabályozása

PrintMailRate-it

​​​​​​​​​​​​​​​​​​​​Megjelenés: 2024.11.14. / Olvasási idő: kb. 10 perc

A magyar ESG (Environmental, Social, Governance) szabályozás célja a környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalati társadalmi felelősségvállalás ösztönzése, összhangban az Európai Unióban hatályban lévő fenntarthatósági szabályozásokkal.

A magyar szabályozás és jelentési kötelezettség:  
  1. az ESG törvényből (2023. évi CVIII. törvény) és a vele kapcsolatos végrehajtási rendeletből (13/2024. (VIII. 15.) SZTFH) adódik, úgymint 
  2. az ettől független jelentési kötelezettségből, mely a számviteli törvényből (2000. évi C. törvény) adódik.



​​​Figy​​​elem: A két jelentés formája és előírt tartalma nem azonos.


I. ÉVES BESZÁMOLÓ: FENNTARTHATÓSÁGI NYILATKOZAT / JELENTÉS

EU szabályozás: Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD), European Sustainability Reporting Standards (ESRS)
Magyar szabályozás: Számviteli törvény (2000. évi C. tv a számvitelről)

A Számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalatoknak az üzleti jelentésük részeként auditált Fenntarthatósági jelentést kell készíteniük bizonyos mutatóértékek elérése esetén, illetve amennyiben közérdeklődésre számot tartó vállalatok.  A jelentést az ESRS szabványok és a kettős lényegességi elemzés alkalmazásával kell elkészíteni.

Érintett vállalatok (20​​00. évi C. törvény 95/E. § (1))


2024. évre vonatkozóan 2025-ben jelentésre kötelezettek:

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülű nagyvállalkozások és pénzügyi intézmények, amelynél az egyedi vagy konszolidált beszámolóban az üzleti évet megelőző két üzleti évben a következő három mutatóérték közül kettő meghaladta:
  • a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
  • az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

2025. évre vonatkozóan 2026-ban jelentésre kötelezettek:

Nagyvállalkozások, amelynél az üzleti évet megelőző két üzleti évben  a mérleg fordulónapján a fenti pontban írt mutatóértékek közül bármelyik kettő meghaladja az előírt értéket.

A jelentéstételre kötelezettek köre tovább bővül 2027-től a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozásokra, valamint a kis és nem komplex hitelintézetek és a zárt biztosítótársaságok körével, majd végül a harmadik országbeli vállalatok körével, amelyek leányvállalatokkal vagy fióktelepekkel rendelkeznek az EU-ban.

Jelentés formája (2000. évi C. t​​örvény 95/E. § (3))


A fenntarthatósági jelentést az üzleti jelentésben egyértelműen azonosítható módon kell szerepeltetni.

A fenntarthatósági jelentés tartalma​ (2000. évi C. törvény 95/E. § (4 - 7))


A fenntarthatósági jelentésnek többek között az alábbiakat kell tartalmaznia (95/E. § (4)):
  • a vállalkozó üzleti modelljének és stratégiájának rövid leírása; 
  • a vállalkozó által meghatározott fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos, határidőkhöz kötött célok ismertetése; 
  • az ügyviteli, ügyvezető szervek és felügyelő testületek fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szerepének ismertetése;
  • a vállalkozó fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos politikáinak ismertetése; 
  • a tényleges vagy lehetséges káros hatások megelőzése, mérséklése, orvoslása vagy megszüntetése érdekében a vállalkozó által hozott intézkedések és azok eredményei; 
  • a vállalkozót a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban érintő főbb kockázatok leírása.

A fenntarthatósági jelentésnek adott esetben tartalmaznia kell a rövid, közép- és hosszú távú időhorizontokra vonatkozó információkat.

Mentesülés fenntarthatósági jelentés készítése alól (2000. évi C. törvény 95/F. §)


Mentesül a 95/E. § szerinti jelentés készítési kötelezettség alól az uniós tagállam jogának hatálya alá tartozó anyavállalat leányvállalata, ha az anyavállalat fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban elkészített összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésében a leányvállalat és annak leányvállalatai is szerepelnek, és a leányvállalat üzleti jelentésében megadja az anyavállalat nevét és székhelyét.

Fenntarthatósági jelentés ​​​nyilvánosságra hozatal (2000. évi C. törvény 95/I. §)


A vállalkozó a fenntarthatósági jelentést tartalmazó üzleti jelentést a könyvvizsgáló bizonyossági véleményével együtt elektronikus beszámolási formátumban, az éves beszámolóval egyidejűleg köteles letétbe helyezni és közzétenni. A vállalkozó a fenntarthatósági jelentést tartalmazó üzleti jelentését internetes honlapján is köteles közzétenni.

Fenntarthatóság​i jelentés auditálása (2000. évi C. törvény 158/A. §)


A fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a fenntarthatósági jelentésre vagy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre korlátozott bizonyosságot nyújtó véleményt bocsát ki jelentés formában. 

II. ESG JELENTÉS

EU szabályozás: Corporate Sustainablitiy Due Diligence Directive (CS3D) 
Magyar szabályozás: 2023. évi CVIII. törvény (magyar ESG törvény) ehhez kapcsolódó részletszabályok

Magyarország az Európai Uniós szabályozásokhoz igazodva az elsők között alkotta meg az ESG törvényt. A kormány stratégiájának egyik központi eleme a KKV-k ESG megfelelésének elősegítése, a beszállító vállalatok támogatása és a vállalkozások ESG tudatosságát fejlesztése.

Az ESG törvény sze​rinti jelentési és auditálási kötelezettség


A törvény (2023. évi CVIII. törvény 1. § (1)) hatálya kiterjed a Magyarország területén székhellyel rendelkező:

a) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozásra, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket: 

​​​​​​aa) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot, 

ab) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot, 

ac) az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt; 

b) nagyvállalkozásra, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta a következő határértéket: 
ba) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot, 
bb) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot, 
bc) az átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt; és
c) közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozásra.

A fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket első alkalommal az
a) pon​tja szerinti vállalkozás a 2024. üzleti évi tevékenysége tekintetében alkalmazza, és első ESG beszámolóját a 2025. évben;
b) pontja szerinti vállalkozás a 2025. üzleti évi tevékenysége tekintetében alkalmazza;
c) pontj​a szerinti vállalkozás a 2026. üzleti évi tevékenysége tekintetében alkalmazza (2023. évi CVIII. törvény 54. §).

Az érintett vállalkozások alapvető kötelezettségei (2023. évi CVIII. törvény 13. §):
  • kockázatkezelési rendszer létrehozása,
  • belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása,
  • rendszeres kockázatelemzések elvégzése,
  • megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása a vállalkozás saját üzleti hatáskörében és a közvetlen szállítóival szemben,
  • a közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében.

Az ESG hatósági tevékenységet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága látja el www.sztfh.hu​. 

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kiadott rendelet (13/2024 SZTFH rendelet) részletesen szabályozza a követelményeket, a jelentés formáját és tartalmát.

A SZTFH által közétett „ESG kérdőív” fontos eszköz az ellátási lánc átvilágításában, ami racionalizálja az üzleti partnerek gyakorlatát és maximalizálja az adatszolgáltatás során elvárható igényeket. A kérdőív táblázatos formában tartalmazza azokat a kérdéseket, amelyek az ESG beszámolók alapjául szolgálnak, ezzel biztosítva a vállalkozások számára a megfelelő adatszolgáltatást. A kérdőív elérhető a SZTFH honlapján.

Az ESG beszámoló és a​​​uditálása (2023. évi CVIII. törvény 23., 23/A és 24. §)


A vállalkozás ESG beszámolót készít az előző üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről, amelyet köteles ESG tanúsítóval auditáltatni, és melyet az üzleti év végét követő hat hónapon belül küldi meg a Hatóság részére, valamint nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a honlapján.

A 2023. évi CVIII. törvény (ESG törvény) 23/A. § szerinti mentesülés azon lányvállalatok esetében alkalmazható, amelyeknek az anyavállalata Magyarország területén székhellyel rendelkező ESG törvény 1. § (1) bekezdése szerinti vállalkozásnak minősül. Az ESG törvény értelmében a külföldi székhelyű anyavállalat által készített beszámoló nem az ESG törvény hatálya alá tartozó beszámoló.  

III. Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlása a hiteligénylők ESG információinak felméréséről

Az ajánlás szerint a hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak egységes szövegű és szempontú minimum kérdéssort kell kitöltetniük az új hitelt felvenni kívánó vállalatokkal.

Az egységes szövegű és szempontú kérdőív célja, hogy az érintett pénzügyi szervezetek – és rajtuk keresztül maguk a hiteligénylő vállalatok is – a hitelbírálat során fel tudják mérni az ESG szempontú kockázatokat. A kérdőíves felmérés az első lépés ahhoz, hogy az ESG-kockázatok beépüljenek a hitelnyújtók kockázatkezelési folyamataiba. 

Az MNB összehangolta a SZTFH-val a kérdéssort a hazai jogszabályok által előírt fenntarthatósági átvilágítási célú ESG-beszámoló követelményeivel, ami csökkenti a hitelkérelmező vállalatok adminisztratív terheit.

A felügyeleti szabályozás több lépcsőben lép életbe, 2025. január 1. és 2028. július 1. között. A kérdőívet 2025. júliustól az 500 millió forintnál (illetve itthoni székhellyel nem rendelkező külföldi hiteligénylő vállalatok esetében 1 millió eurónál) nagyobb összegű, 2026 júliustól a 350 millió forintnál nagyobb, 2027. júliustól a 200 millió forintnál nagyobb, 2028. júliustól pedig a 100 millió forintot meghaladó vállalati hitelkihelyezéseknél kell alkalmazni. 

Az ajánlás elvárja, hogy a pénzügyi szervezetek 2025. január 1-jétől honlapjukon tegyenek közzé tájékoztatót, amelyben felhívják az ügyfelek figyelmét az ESG információk gyűjtésével kapcsolatos elvárásaikra.

Öss​​zefoglalás:


Az ESG szabályok teljes értékláncra vonatkozó szemlélete és a beszállítói lánc átvilágítási kötelezettsége miatt sok vállalatot érint.

Jelentős adminisztrációs terhet jelent a vállalatok számára: pl. a ESG kérdőív és MNB kérdőív kitöltése és kiértékelése, a beszállítói minősítések elvégzése, információk gyűjtése, melyekre erőforrást kell biztosítani.​

 Hírlevél
​​« Vissza a hírlevelekhez​

Kapcsolat

Contact Person Picture

Dr. Roland Felkai

Diplom-Volkswirt, M.A. (London), Adószakértő

Ügyvezető és Partner

+36 1 8149 800

Üzenet küldése
Deutschland Weltweit Search Menu