Transzferárképzés: IPA, kiigazítás mediánértékre

Magyarországon a vállalatoknak a társasági adó mellett a legtöbb településen iparűzési adót is kell fizetniük. Németországtól eltérően az adóalap számításának kiindulópontja nem az adóalany nyeresége, hanem az üzleti év realizált árbevétele, amelyet az adóalap kiszámításához a jogszabályban előírt költségekkel csökkentünk.

Az iparűzési adóalap meghatározása:

Mivel az adóalap meghatározásának kiindulópontja nem az üzleti évben elért eredmény, hanem az árbevétel, ezért előfordulhat, hogy alacsony vagy negatív társaságiadó-eredmény ellenére is jelentős összeget kell iparűzési adóként megfizetni. Különösen azoknál az adóalanyoknál, akik nem termelő vagy kereskedelmi vállalkozások, és akiknél alig van anyag- vagy árubeszerzés, jelentős iparűzési adókiadás merülhet fel - alacsony vagy negatív társaságiadó-alap mellett is.

Az eltérő tevékenységet folytató vállalkozások közötti iparűzési adó fizetési különbséget az alábbi egyszerűsített példán keresztül szemléltetjük.

Példa a társasági adó és az iparűzési adó kiszámítására egy szolgáltató és termelő vállalat esetében

A számítások során figyelembe vett információk:

A társasági adó kiszámítása

Az iparűzési adó kiszámítása

A példa azt mutatja, hogy egy vállalat iparűzési adó alapja jóval magasabb lehet, mint a társasági adóé. Ez nem csak a szolgáltató cégek esetében van így, hanem hasonló körülmények merülhetnek fel például ipari vagy kereskedelmi cégek esetében is, a két adófajta eltérő adóalapja miatt.

A csoporton belüli transzferárak meghatározásakor igen gyakori, hogy a magyar iparűzési adót "jövedelemadónak" tekintik egyéb költség helyett, ami azt jelenti, hogy a transzferárak meghatározásakor nem veszik figyelembe költségtételként. Ennek az lehet a következménye, hogy az iparűzési adó megfizetésére nem áll rendelkezésre megfelelő fedezet. Előfordul, hogy 2-4%-os nyereségfelár kerül elszámolásra, ami alig fedezi az iparűzési és a társasági adót, és így az adóalany nem ér el egy elfogadható eredményszintet. Amennyiben társasági adó szempontjából korrekcióra lesz szükség, akkor az iparűzési adó esetében is szükséges egy módosítás. 

A magyar társasági adó törvény új 18. § (12) bekezdése szerint fő szabály szerint amennyiben az adózó által alkalmazott ellenérték a szokásos piaci ártartományon kívül esik, az összehasonlítható vállalatok adataiból számított tartomány medián értékéhez kell igazítani a társasági adó alapját. Ha a csoporton belül a kapcsolt vállalkozások a transzferárak meghatározásakor nem megfelelő (túl alacsony) eredményt vagy haszonkulcsot alkalmaztak, nem elegendő tehát az utólagos kiigazítást az alacsonyabb interkvartilis értékhez elvégezni, hanem az adóalapot az összehasonlító értékek medián értékéig kell növelni, ami további jelentős adóterhet eredményezhet a magyar vállalat számára.

További problémát jelenthet, hogy az adóhatóságok egy esetleges adóellenőrzés során úgy ítélhetik meg, hogy visszamenőlegesen egyenként szükséges módosítani a pénzügyi év összes érintett elszámolását/számláját, és új számlákat kell kiállítani az új transzferárakkal, ami jelentős adminisztratív terhekkel járhat.

A magyar iparűzési adót költségtényezőként szükséges figyelembe venni a csoporton belüli transzferárak meghatározásakor, és nem egyfajta "jövedelemadóként", amely az üzleti eredményt terheli. Ez a szemlélet eltérhet a más országok által a hasonló típusú adókra vonatkozó szabályoktól.

Ha nem a magyar szabályt és szemléletet alkalmazzák a vállalatok a magyar vállalat eredményének és/vagy a transzferárak meghatározásakor, 

A fenti esetekben a hatályos magyar jogszabályi előírásoknak megfelelően általában az összehasonlító vállalkozások eredménye alapján meghatározott haszonkulcs vagy eredmény tartomány mediánértékére szükséges elvégezni a kiigazítást az adóalap módosításának kalkulációja során, valamint szükséges lehet az éríntett számlák sztornírozása és újbóli kiállítása is.

A tapasztalataink szerint egyes adóalanyok a szükséges kiigazítást az összehasonlító tartomány alsó interkvartilis értékéhez végezték el az adóalap módosítása során. Felhívnánk a figyelmet arra, hogy ez mostantól már nem lesz elegendő, és az adóalapot a mediánértékre szükséges megemelni, ami jelentős többletráfordítással járhat. Ha a társasági adó szempontjából szokásos piaci ár miatti kiigazításra van szükség, akkor az iparűzési adó szempontjából is el kell további módosítást végezni.